Quality Magazin

Nyomtatás

Kisebb betűméret Nagyobb betűméret

Önellenőrzés az adózás során

Sokakkal előfordul, hogy adózásuk során önellenőrzést hajtanak végre. Mutatunk erre egy tanulságos példát.


A Kúria Kfv.I.35533/2013. számú elvi határozatával egy önellenőrzéssel kapcsolatos ügyben hozott határozatot.  

Az ügy egy 2007. évi helyi iparűzési adó összegének 2011. évi helyesbítése kapcsán keletkezett.  

A Kúria elvi határozatának lényege, hogy a 2003. évi XCII. tv. 43.§.,49.§., 51.§. szabályaira figyelemmel önellenőrzéssel csak az adóalapot és az adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem.  

 

A kúriai határozat lényege részletesebben:  

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31.§. (1) bekezdése szerint az adóbevallás az adó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó adónként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz adóbevallást. Az Art. lehetővé teszi az adózó részére az önellenőrzést, amely az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot érintheti [Art.49.§. (1) bekezdése]. Törvény előírhatja adóelőleg-fizetés kötelezettségét, melyet az adózó önadózás útján teljesít, illetve a törvény adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is rögzíti. Ebben az esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az adóelőleg összegét és a fizetés határidejét [Art.42.§.(1) bekezdés].  

 

A helyi iparűzési adóról az adóévet követő május 31-éig bevallást kell benyújtani. A fizetési kötelezettséget az adóhatóság határozattal állapítja meg, mely adókivetés, az adózó előző évi bevallása alapján történik. A fizetendő adóelőleg összegét az adóhatóság szabja meg, azt az adózó pótlékmentesen két részletben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles megfizetni.  

 

A fenti fizetési kötelezettségének tett eleget a felperes, mikor a 2008. évi adóelőleget két részletben az adóhatóság fizetési meghagyása alapján nagyobb részben teljesítette. A felperes azonban a fizetési meghagyásban közöltektől eltérően 800,- Ft-tal kevesebb összeget fizetett meg, ebből eredt a késedelmipótlék-tartozása.  

 

A felperes a 2007. évi adófizetési kötelezettségét az adóalapot, illetőleg az adó összegét módosította önellenőrzéssel, melyet az adóhatóság elfogadott. Miután az önellenőrzés az adó alapjára és a fizetendő adó összegére terjed ki, nem hatott ki a 2008. évben fizetendő adóelőleg összegére. Az iparűzésiadó-előleget ugyanis az adóhatóság mindig az azt megelőző év adóalapjára figyelemmel határozza meg, és a felperesnek az adóév várható eredményére figyelemmel a fizetendő adó összegére vonatkozóan kiegészítési kötelezettsége áll fenn az adóév december 20. napjáig.  

 

A fenti jogszabályhelyek egybevetése és az iparűzési adó fizetésének rendszeréből következően helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy a 2007. évi adóalap és az adó csökkentése nem hatott ki a 2008. évi adóelőleg fizetési meghagyásban közölt összegére. A kettő ugyanis elvált egymástól, az elszámolás a következő év május 31-én történt meg, s ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a felperesnél adótúlfizetés avagy –hiány áll fenn.  

 

A fentiek alapján a Kúria álláspontja az, hogy az adóalap módosítása nem érinthette a fizetési meghagyásban foglalt adóelőleg összegét, arra nem hatott ki a 2007. évi adóalap-, illetőleg adócsökkentés. Ebből következően nem járhatott azzal a következménnyel, amit a felperes kérelme célzott, vagyis nem eredményezhette a 2008. évi adóelőlegben fennálló hátralék és ezzel összefüggésben a keletkező késedelmi pótlék törlését.  

 

Nem osztotta a Kúria azt a felperesi érvelést, hogy a 2007. évre vonatkozó önrevízióval annak 2008. május 31-ei időpontra történő átvezetésével a jogerős fizetési meghagyásban megállapított adóelőleg összege módosult, ezáltal hátraléka nem keletkezett.